01-szamol

Az egyes fizikai, illetve kémiai mennyiségek közötti összefüggéseket méréssel állapítjuk meg. Ahhoz, hogy egy mennyiséget mérni tudjunk, a mennyiségnek valamely rögzített értékét
(mértékegység) kell alapul választani. Napjainkban az SI mértékegység-rendszert használjuk a
mérések és számítások során.
Az SI használatát, prefixumait és átváltásukat egyénileg gyakorolják!
A kémiai változások fontos mértékegysége a mól, amely az anyagmennyiség kifejezésére szolgál.
Jele: n, a mértékegység rövidítése mol (ahogy a tömeg jele: m, és a kilogramm rövidítése a kg)
Egy mól az anyagmennyisége annak az anyagnak, amely annyi azonos elemi egységet (entitást: atomot, molekulát, iont, elektront, stb.) tartalmaz, mint ahány atom van pontosan 0,012 kg 12C-izotópban. Egy mól anyagban 6,022⋅1023 elemi egység található (Avogadro-állandó: NA = 6,022⋅1023 1/mol). Adott anyagmennyiség és benne lévı entitás részecskeszáma között tehát az Avogadro-állandó
az arányossági tényezı: n =
1. Egy darabka gyémánt 5,0⋅1021 szénatomot tartalmaz. Hány mól C-atom van benne?
n = 5,0⋅1021 / 6,022⋅1023 1/mol = 8,310-3 mol
2. Hány gázmolekula van abban a mintában, amelyik 2,155 mólt tartalmaz?
N = 2,155 mol ⋅ 6,022⋅1023 1/mol = 1,2981024
Abban az esetben, ha az elemi egység összetett (pl. atomokban proton, neutron, elektron; molekulában atomok, stb.) akkor azok számát egy további szorzószám fogja megmutatni:
nkisebb egység = u · nnagyobb egység 3. Hány oxigénatomot tartalmaz 1,88 mol ózonmolekula?
(az ózon molekula képlete O3, vagyis u = 3 lesz)
O-atom = 3 · NA · nózon NO-atom = 3 · 6,022⋅1023 1/mol · 1,88 mol = 3,401024
4. Hány mól proton található 3,15⋅1020 szilíciumatomban?
(a szilícium rendszáma – aminek számértéke megegyezik 1 Si-atomban lévı protonok számával: 14,
vagyis u = 14)
nproton = 14 · 3,15⋅1020 / 6,022⋅1023 1/mol = 7,3210-3 mol
5. Hány mól a 65-ös réz-izotóp anyagmennyisége, ha a minta 5,48⋅1021 neutront tartalmaz?
(a réz rendszáma: 29, tömegszáma: 65, ekkor a neutronok száma = 65-29 = 36; azaz u = 36)
nCu = 5,48⋅1021 / 36 · 6,022⋅1023 1/mol = 2,5310-4 mol
A kémiai anyag tömege és az anyagmennyisége között állapít meg arányosságot a moláris
tömeg (jele: M, mértékegység rövidítése: g/mol). n =
Az elemek moláris tömegét – azok izotópjainak természetes elıfordulása szerinti súlyozott
átlagát – a periódusos rendszer, illetve egyes táblázatok tartalmazzák (átlagos moláris tömeg).
pl. a klór 75,77 % 35Cl atomot (34,9689 g/mol) és 24,23 % 37Cl atomot (36,9658 g/mol) tartalmaz,
így MCl = 35,4527 g/mol ∼ 35,45 g/mol
Korábban azt tapasztalhatta, hogy számításokban az elemek moláris tömegének egészre kerekített értékét, valamint az izotópok tömegszámát használták azok moláris tömege számértékeként. Azonban ez az elhanyagolás, kerekítés nem vezet helyes értékhez, és az Avogadro-állandó 6,022⋅1023 1/mol helyett sem csak a 6⋅1023 számot használjuk. 6. Mekkora az anyagmennyisége annak az alumínium-fólia darabnak, melynek tömege 0,4582 g?
Al = 0,4582 g / 26,98 g/mol = 1,69810-2 mol
7. Hány Al-atom van az elıbbi fóliában, vagyis 0,4582 g-ban?
ugyanarról az anyagról van szó, vagyis a tömeg és moláris tömeg, valamint a részecskeszám és
Avogadro-állandó arány egyaránt az alumínium anyagmennyiségét adja meg:
NAl = 6,022⋅1023 1/mol · 0,4582 g / 26,98 g/mol = 1,0261022
8. Az ezüst 51,84 % 107Ag-t és 48,16 % 109Ag-t tartalmaz. A 107Ag moláris tömege 106,905092
g/mol. Mekkora a 109Ag moláris tömege? (MAg = 107,87 g/mol)
az izotópok elıfordulási arányuknak megfelelıen járulnak hozzá az átlagos moláris tömeg
értékéhez:
M = a · M107 + b · M
(107,87 g/mol - 0,5184 · 106,905092 g/mol) / 0,4816 = M109 M109 = 108,9078 g/mol
9. Hány mg annak a kénkristálynak a tömege, amelyik 5,22·1019 S8-molekulát tartalmaz?
a kénatomok moláris tömege adott, tehát az nS-atom = 8 ⋅ nmolekula összefüggést használjuk fel:
mS = 8 · 32,07 g/mol · 5,22·1019 / 6,022⋅1023 1/mol = 0,0228 g = 22,8 mg

A tapasztalati képlettel jelzett vegyületek, molekulák és összetett ionok, moláris tömegét
megkapjuk, ha az alkotó elemek moláris tömegét összeadjuk, annak figyelembevételével, hogy a képletben hány atomjuk található. A számított moláris tömeg és a tömeg, valamint a részecskeszám kapcsolatára ugyanazok az összefüggések érvényesek, mint az elemeknél! 10. Mekkora a moláris tömege az etanolnak (CH3CH2OH)?
1 molekula etanolban 2 C, 6 H és 1 O atom van, 1 mólnyi molekulában 2 mol C, 6 mol H és 1 mol O
1 mol C2H6O-ban
Σ = 46,07 g / 1 mol = 46,07 g/mol
11. Hány klorid iont tartalmaz a konyhasó (NaCl) 45,0 mg-ja?
a képletegységben 1 Cl -ion van, így u = 1; Cl = 6,022⋅1023 1/mol ⋅ 0,0450 g / 58,44 g/mol = 4,641020
12. Hány gramm nitrogént tartalmaz 2,00 g karbamid (H2NCONH2)?
a molekulában 2 N-atom van, így u = 2;
a kisebb egység tömegét keressük, és a nagyobb egységnek is tömegét ismerjük, ezért a tömeg és moláris tömeg hányadosával kifejezett anyagmennyiségeket használjuk: mN = 2 · 14,01 g/mol · 2,00 g / 60,05 g/mol = 0,933 g
Vegyületek képlete és összetétele
A vegyületek képletének ismeretében (meghatározva a moláris tömeget) az alkotó atomok,
vagy atomcsoportok tömegtörtje (W), illetve tömeg%-a (w%) is kiszámítható.
A tömegtört és a tömegszázalék általánosan használható definiáló képlete: Vegyületekre:
Az natom = u · nképlet összefüggést (LEGO-2 alappanelt) használjuk fel, a tömeg és moláris tömeg hányadost behelyettesítve, majd úgy rendezzük, hogy a tömegtört vagy tömeg% kifejezhetı legyen: 13. Határozzuk meg a penicillin molekula (C14H20O4N2S) tömeg%-os összetételét!
w%C = 100⋅ 14⋅12,01 g/mol / 312,4 g/mol = 53,81 w%H = 100⋅20⋅1,008 g/mol / 312,4 g/mol = 6,45
w%O = 100⋅2⋅16,00 g/mol / 312,4 g/mol = 20,49 w%N = 100⋅2⋅14,01 g/mol / 312,4 g/mol = 8,70
w%S = 100⋅32,07 g/mol / 312,4 g/mol = 10,27
Ehhez hasonlóan a tömeg%-os összetétel lehetıséget ad a vegyület képletének meghatározá-
sára. Ha ismert a moláris tömeg, akkor az u értékét keressük valamennyi alkotó atomra külön-
külön.
14. Az adipinsav tömeg%-os összetétele: 49,31 % szén, 43,79 % oxigén és a maradék hidrogén,
moláris tömege 146,1 g/mol. Állapítsuk meg ennek a szerves savnak a képletét!
uC = 49,31 · 146,1 g/mol / (100 · 12,01 g/mol) = 6,00 uO = 43,79 · 146,1 g/mol / (100 · 16,00 g/mol) = 4,00 uH = 6,90 · 146,1 g/mol / (100 · 1,008 g/mol) = 10,00 Ha nem ismert a moláris tömeg, akkor a vegyület pontosan 100 grammjából indulunk ki, mert
ekkor a megadott %-os értékek azonnal az atomok g-jaként értelmezhetık. Az alkotó atomok anyag-mennyiségét kiszámítva megkapjuk, hogy 100 g vegyületben az adott atom hány mólja van, majd azokat a legkisebb értékhez arányítva jutunk az alkotó atomok egész számú anyagmennyiségét. Ha a komponensek tömege adott, akkor az a kiindulási tömeg. Példa 15. Határozzuk meg a tapasztalati képletét a warfarin nevő patkányírtó szernek, amelynek tömeg%-
os összetétele: 74,01 % szén, 5,23 % hidrogén és 20,76 % oxigén!
nC = 74,01 g / 12,01 g/mol = 6,162 mol nC/nO = 6,162 mol / 1,298 mol = 4,75 mol nH = 5,23 g / 1,008 g/mol = 5,188 mol nH/nO = 5,188 mol / 1,298 mol = 4,00 mol nO = 20,76 g / 16,00 g/mol = 1,298 mol ahhoz, hogy egész számokat kapjunk az egyes számok 4-szeresét kell venni: C19H16O4
16. Egy karbamid minta elemezésekor megállapították, hogy 1,121 g nitrogént, 0,161 g hidrogént,
0,480 g szenet és 0,640 g oxigént tartalmaz. Mi a tapasztalati képlete a karbamidnak?
nN = 1,121 g / 14,01 g/mol = 0,0795 mol nN/nC = 0,0795 mol / 0,0400 mol = 2 nH = 0,161 g / 1,008 g/mol = 0,1597 mol nH/nC = 0,1597 mol / 0,0400 mol = 4 nC = 0,480 g / 12,01 g/mol = 0,0400 mol nC/nC = 0,0400 mol / 0,0400 mol = 1 nO = 0,640 g / 16,00 g/mol = 0,0400 mol nO/nC = 0,0400 mol / 0,0400 mol = 1 1. A kémiai elemek egyikének csak egyetlen természetes izotópja létezik, amelynek egyetlen atomja
9,123·10-23 g tömegő. Azonosítsuk a moláris tömeg alapján az atomot!
Ugyanarról az anyagról van szó, így a LEGO-(1) alappanelt használjuk. Részecske tömeget isme-
rünk, és moláris tömeget keresünk.
M = 6,022·1023 1/mol· 9,123·10-23 g = 55,58 g/mol
a keresett elem a mangán

2. Az oxigén három izotóp keveréke, melyek természetes elıfordulási aránya és pontos tömege az
alábbi: 16-os tömegszámú 99,759 % - 15,99491 g/mol; 17-es tömegszámú 0,037 % - 17,00450
g/mol; 18-as tömegszámú 0,204 % - 18,00490 g/mol. Mennyi az oxigén moláris tömege?
Az izotópatomok elıfordulási %-a a részecskék %-át fejezi ki (nem tömeg%): így felírhatjuk 100
mol oxigénre:
MO g/mol = (99,759 mol * 15,99491 g/mol + 0,037 mol * 17,00450 g/mol + 0,204 mol * 18,00490
g/mol) / 100,00 mol = 15,996 g/mol
3. A szılıcukor tabletta glükóz-monohidrát (C6H12O6·H2O) mellett talkumot és magnézium-
sztearátot tartalmaz. Hány tömeg% vízmentes glükózt tartalmaz a 2,500 g tömegő tabletta, ha
tudjuk, hogy benne 7,412·1021 vízmolekula van?
A glükóz molekulák száma megegyezik a vízmolekuláéval, ezért a LEGO-(1) alappanelre építke-
zünk, és felhasználjuk a tömeg% összefüggést:
mindkét összefüggésbıl kifejezzük a glükóz tömegét, és egyenlıséget állapítunk meg, majd kifejezzük a w% értékét: w% = 88,70
4.
Az adrenalin molekula tömeg%-os összetétele: 56,79 % szén, 6,56 % hidrogén, 28,37 % oxigén
és 8,28 % nitrogén. Állapítsuk meg az adrenalin tapasztalati képletét!
CcHhOoNn képletben az c, h, o, n az egyes elemek anyagmennyiségét jelenti és csak egész szám
lehet. Ha tetszıleges össztömegben megállapítjuk az összetevık móljainak számát, akkor azok
egymáshoz viszonyított aránya a keresett anyagmennyiségeket adja. Célszerően az össztömeget
100,00 g-nak szokás választani, mert ekkor a tömeg%-os adatok egyben a komponensek g-jait
adják:
a keresett képlet: C8H11O3N

5. A polifenol oxidázok csoportjába tartozó kék színő lakkáz-enzim megtalálható egy fakorhadást
elıidézı gombában is (Polyporus versicolor). Mekkora a lakkáz-enzim moláris tömege, ha moleku-
lájában 4 rézatom van és a réztartalom 0,390 tömeg%?
A Cu-atom alkotórésze az enzimnek, ezért a LEGO-(2) alappanelt és a tömeg% összefüggését hasz-
náljuk a számításban.
(2) nkisebb egység = u·nnagyobb egység, ebben az esetben u = 4 (az enzimben 4 Cu-atom van). mindkét összefüggésbıl kifejezzük az mCu/menzim hányadost, majd a keresett moláris tömeget: Menzim = 6,52·104 g/mol
6.
Hány fluoridion található a kocka alakú 10,65 mm élhosszúságú fluorit-kristályban (CaF2), mely-
nek sőrősége 3,150 g/cm3?
A LEGO-(2) alappanelre építkezünk és a sőrőség összefüggését használjuk fel:
(2) nkisebb egység = u·nnagyobb egység, és u = 2 (a CaF2-ben 2 fluorid van), részecskeszámot keresünk: a sőrőségbıl kifejezzük a fluorit tömegét és az alapba helyettesítjük, majd a fluorid részecskeszámot meghatározzuk: NF = 5,869·1022

7. Az eutektikus összetételő, alacsony olvadáspontú Sn-Pb-Cd ötvözetben az ón:ólom mólaránya
2,73:1,00 és az ólom:kadmium tömegaránya 1,78:1,00. Állapítsuk meg az ötvözet tömeg%-os
összetételét!
A mólarány ismeretében a LEGO-(2)-vel analóg összefüggés és a tömegarányok segítségével tudjuk
a tömeg%-ot meghatározni:
számítsuk ki elıször, hogy ha 1,00 g kadmium van jelen az ötvözetben, akkor mennyi a többi komponens tömege: vagyis ekkor az ötvözet összes tömege mötvözet = 1,00 g + 1,78 g + 2,78 g = 5,56 g
a tömeg%-ok:
w%Cd = 100·1,00 g/5,56 g = 17,99 %
w%Pb = 100·1,78 g/5,56 g = 32,01 %
w%Sn = 100·2,78 g/5,56 g = 50,00 %
Feladatok
1. A krómnak 4 természetes izotópja van, amelyek tömegszáma, elıfordulási %-a és moláris tömege
a következı: 50-es 4,35 % - 49,9461g/mol; 52-es 83,79 % - 51,9405 g/mol; 53-as 9,50 % - 52,9407
g/mol; 54-es 2,36 % - 53,9389 g/mol. Határozzuk meg a króm moláris tömegét!
(51,996 g/mol)
2. Az aszpartám (C14H18N2O5) egy mesterséges édesítıszer (Nutra-Sweet), amely 160-szor édesebb,
mint a kristálycukor. Számítsuk ki, hogy hány molekula van 5,0 mg aszpartámban?
(1,0·1019)
3. Hány kénatom található az 1,225 cm élhosszúságú pirit-kockában (FeS2), melynek sőrősége 5,100
g/cm3?
(9,411·1022)
4. Egy bizmutot, ólmot és ónt tartalmazó ötvözetben, amelynek olvadáspontja a víz forráspontja
közelében van, a Bi:Pb:Sn atomok aránya 10:6:5. Milyen tömegő ötvözet tartalmaz pontosan 1
mólnyi atomot?
5. Adjuk meg a tömeg%-os összetételét az YBa2Cu3O7 összetételő vegyületnek, amelyen elsı
alkalommal tapasztalták a szupravezetés tényét.
(Y: 13,35 Ba: 41,22 Cu: 28,62 O: 16,81 %)

Source: http://cheminst.emk.nyme.hu/gyakorlat/01-szamol.pdf

Publikationen_happe_07.13

Publikationen ORIGINALARBEITEN IN ZEITSCHRIFTEN 1. Happe S, Louwen F, Lüdemann P. Präeklampsie und HELLP-Syndrom: Hämorheologische Befunde im Verlauf. Hämostaseologie 1998 ; 18: 80-83 2. Zunker P, Happe S, Evers S, Louwen F, Ringelstein EB. Peripartal temporal course of endothelin 1, angiotensin II, and atrial natriuretic peptide in pre-eclampsia and normotensive pregnancy. Fetal

positive.org

A PUBLICATION OF THE POPULATION AND DEVELOPMENT PROGRAM AT Time to Take a Critical Look at Depo-Provera by Sara Littlecrow-Russell My first experience with Depo-Provera was as a young welfare mother. I had just finished my first post-partum check-up after having had my second child. The doctor pronounced me in great health and then pulled out a syringe and a vial.I am just going to give

© 2010-2018 Modern Medicine